Nemzeti Összetartozás Napja - 2023
Megszámláltattál....És híjjával találtattál...Darabokra szaggattatol....
Bánffy Miklós - Sopronért
Gróf losonczi Bánffy Miklós már külügyminisztersége előtt is fogalom volt. Eredeti, nagy képzelőerővel megáldott szelleme, sokoldalú műveltsége, fegyelmezett gondolkodása maradandó alkotásokban csúcsosodott ki.
Bőven volt ízlése, képessége és intelligenciája a drámai helyzetekhez, a fontos és pontos részletekhez - miközben a nagy egészet látta és érezte. Az I. világháború előtt a dúsgazdag főúri aranyifjak életét élte, élhette volna. 1873-ban született - hogy aztán nyomorban, magányosan haljon meg Budapesten, 1950-ben. Mindig kilógott a sorból. Nem tékozolt, de bőkezű volt és önzetlen. Nem kereste a hatalmat - az keresi meg őt, amikor egy szokatlan, tragikus helyzetben egy olyan szokatlan, kreatív emberre volt szükség, mint ő. Író, drámaíró. Munkáit Ady Endre és Bródy Sándor méltatják. Aztán kinevezik a budapesti Operaház és a Nemzeti Színház főintendánsává. Két év alatt rendbe teszi anyagilag, szellemileg a két intézményt. Hogy jó munkát végez, jelzi az, hogy sok az irigye, gáncsolója. Elvégre magyarok vagyunk....
Bánffy ironikusan, fölényesen hallgat - igazi arisztokrata. Ágyúval nem lövünk szúnyogra.
Aztán jön a "danse macabre" - IV. Károly király koronázása 1916 decemberében. Kós Károly építésszel, íróval együtt ők szervezik az eseményt. Természetesen ő tervezi a díszleteket, a ceremóniát és a beépített "bombát". Azt, amikor a Mátyás templomba bevezetteti az Aranysarkantyús Vitézek jelöltjeit. Mindahányan a világháborúban többszörösen kitüntetett hősök és mindannyian nyomorékok, vakok, bénák. Iszonyú kontraszt a sok fényesség, előkelőség talmi csillogása ellenében - a kötelességteljesítés, önfeláldozás és halál e menete. Így lett igazán drámaivá az utolsó magyar királykoronázás. A templomban néma csend lett. Bánffy épp ezt akarta és a csend - kiáltott!
Az őszirózsás napokban, béketapogatózás gyanánt, nyugati kapcsolatkereső útra indul, nemhivatalosan. Bánffy ismeretségi köre mind mennyiségileg, mind minőségileg imponáló. Kapcsolati tőkéje különösen a brit arisztokrácia köreiben jelentős, de olasz, francia berkekben is. Németül, angolul, francia nyelven tökéletesen, árnyaltan beszél.
Ám nem juthat el se Londonba, se Párizsba. A győztes Antant szóba sem áll a legyőzöttekkel. Rólunk döntenek nélkülünk. A magányos magyar zarándok Hollandiában reked, ahol elfogy a pénze. A legrégibb európai kékvérűek ívadéka kénytelen a lovaglóórák, vívásoktatás, pincérkedés vagy a portréfestés között választani, hogy éhen ne haljon. Az arcképfestést vállalja, szép sikerrel. Székely Bertalan volt a mestere.
Aztán hazajön. Óriási erdélyi birtokai, hatvanezer hold és híres bonchidai kastélya román uralom alá kerültek. Ekkor Bethlen István miniszterelnök, régi barátja és eszmetársa, rábeszéli, hogy legyen Magyarország külügyminisztere. Azonnal munkához látott. Először is, a Budapesten szinte helytartóként működő angol, francia és olasz küldöttekkel barátkozik össze.
Tudja, kihez, hogyan kell szólni, hisz mindig őszintén érdekelték az emberek, akár magyar paraszttal, román pópával vagy egy magányos szépasszonnyal találkozott.
Többször is hangsúlyozza, hogy a diplomáciában, politikában a legnagyobb hiba a hazugság. Nem kell, nem szabad, mert nem lehet megmondani mindig a teljes igazságot - ilyenkor az ember tudjon hallgatni! A diplomata az az ember, aki kétszer is meggondolja, mielőtt nem mond semmit. A diplomácia annak a művészete, hogyan lehet ráhagyni a másikra, hogy azt csinálja, amit te akarsz. A diplomácia annak a művészete, hogy mit nem szabad kimondani. A ki nem mondott szavakon te uralkodsz, a kimondott szavak rajtad uralkodnak. A szavak arra valók, hogy elrejtsék a lényeget. Szép és kevésbé szép szavak - de a politika nem szépségverseny. Tudjuk. A gróf, ha az angollal értekezett, a brit és magyar arisztokrácia közötti több évszázados szoros kapcsolatokról beszélt és a közös érdekekről, a legkifogástalanabb gentleman módján. És újra és újra - a közös érdekekről. Ha a franciával, akkor kifejezte csodálatát a francia kultúra iránt, választékos és mégis könnyed francia nyelven, hogy a gall szellem mily kitűnően tudja egyeztetni a szabadságot, eleganciát, a méltányosságot és a patriotizmust. A franciát ez meghatotta, mert Bánffy hitte is, amit annak mondott. Róma képviselőjének könnyedén megemlítette a diplomata családjának egyik középkori hősét, de az markáns öngúnnyal válaszolt, hogy ősi hőse ide vagy oda, mégis Cesare Borgia megerőszakolta egyik ősanyját. A külügyminiszter rögtön tudta, hogy az olasz az "ő embere", mert ez már beavattatás a családi intimitásokba. Az ötszirmú bölcsesség axiómája: mit, mikor, kinek, hogyan és hol kell mondani. Olyan ez, mintha a vadásznak egy lövésböl öt nyulat kellene ejtenie. Rendkívüli intelligencia, rugalmasság, arányérzék és határozottság - egyszóval zsenialitás és némi szerencse kell hozzá. Így kezdődik Sopron és környéke visszaszerzése...
A nyugat-magyarországi nemzeti felkelés
Az Antant Ausztriának ítélte az Őrvidéket és Sopront - kárpótlásul a színosztrák Dél-Tirolért. Úgy érte ez a magyarokat, mintha valami csúnyán hangzó helyen rúgták volna őket. Még Ausztriát jutalmazzák - a mi kárunkra! Ráadásul a magyar kormányt kötelezték, hogy önként és dalolva adja át a területet. Ez a viszonylag kicsi országdarab volt az a csepp, amitől kicsordult a pohár. Vagy ahogy a székely mondja, mindig az utolsó szalmaszáltól borul a szekér. Fegyveres önkéntesek indulnak a vidékre (köztük Maderspach Viktor huszártiszt, akit az utókor - teljes joggal - "erdélyi Rambo" névvel tisztelt meg) s megfutamítják a "sógorokat". A Bethlen kormány hivatalosan elhatárolódik a felkeléstől - kötelezi erre a trianoni békeparancs, célja egy nemzetközileg ellenőrzött népszavazás a terület hovatartozásáról. Az olaszok mellénk állnak, majd a britek és franciák is. Úgy látszik, unták már örökösen Magyarországot büntetni. Hosszú, fárasztó tárgyalások után kaptunk...egy népszavazást . Egy lehetőséget. 1921 december 14-16 között a kijelölt terület szavazóinak kétharmada, ezen belül Sopron lakosságának közel háromnegyede Magyarország mellett voksol. 257 négyzetkilométer marad magyar - habár az emberek inkább német, horvát és szlovén anyanyelvűek. Nem a terület nagysága számít - hanem az, hogy a nyugat- dunántúli emberek rést ütöttek a trianoni "szent tehénen". Ledőlt a tabu! Sopron és környéke megőrzése főleg erkölcsileg, jelképesen felmérhetetlen jelentőségű tett. Nem magyar származású emberek elsöprő többsége állt ki Magyarország mellett. Akkor, amikor a szétszaggatott, megalázott haza semmit sem ígérhetett nekik. Ha nyelvük nem is, de lelkük magyar volt. Ezért ragyog a hazaszeretet legfényesebb fáklyájaként Sopron - 1921. És ezt az eredményt - engedményt Bánffy Miklós bűvészkedte - művészkedte ki a győztes hatalmaktól. Mi lett volna, ha Erdélyben, a Felvidéken és a Délvidéken is népszavazást tartanak? Nem tudjuk, de hisszük.
Ki volt losonczi Bánffy Miklós?
Ennek felsorolása is hosszú. Író, festő, grafikus, karikaturista, zeneszerző, politikus, külügyminiszter, mintagazda, versenyló tenyésztő, az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh alapítója és szponzora. A saját jövedelméből! Továbbá szenvedélyes vadász, lovagló, vívó. Egy időben Kolozs megye és Kolozsvár főispánja. Később az ő rendezésében, díszleteivel mutatják be Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára és A szarvasokká változott fiúk c. zeneművét a budapesti Operaházban. Majd az 1930-as években Az ember tragédiáját állítja színre a szegedi szabadtéri játékokon.
Bánffy Miklós Thonuzoba besenyő vezérnek a kései leszármazottja, akit Szent István király lovastul, feleségestül élve eltemettetett a tiszaabádi révnél, mert a pogány vezér azt mondta, inkább élve temessék el, hogysem hűtlenül elhagyja ősei hitét. A feleség önként vele tartott. Gyermekei neveltetéséről és számukra rangról, birtokokról István király gondoskodott.
Az 1241-es nagy tatárjárás idején az egyik Thonuzoba ívadék, Tomaj Dénes az ország nádora. Kiemelkedően tehetséges, kódexeket és trubadúr műveket olvasó, bátor ember. IV. Béla királyt meggyőzi, hogy cseréljenek öltözetet, címert s így vezeti csatába a király testőrségét Muhinál. Tomaj Dénes hősi halált hal, de a király és a remény megmenekül.
A család másik tagja, Losonczi István, Temesvár kapitányaként esik el a török ellen. A Bánffy család végül is a Királyhágón túl lelt hazára. Ősi fészkük Bonchida, "Erdély Versailles-a" és mintagazdaság. A zűrzavaros, különösen véres XVII. században, koncepciós perben, halálra ítélik és kivégzik a híres Bánffy Dénest. (El lehet olvasni Jókainál.) A családban azóta senkinek sem adnak Mihály nevet és nem esküsznek szőnyegen. (Apafi Mihály erdélyi fejedelem hagyta jóvá - állítólag részegen! - a Teleki Mihály kancellár által kierőszakolt ítéletet.) A bonchidai kastélyt 1944 öszén SS csapatok felgyújtották, mert Bánffy részt vett Horthy Miklós fegyverszüneti kísérletében. Ami megmaradt a mérhetetlen értékű műkincsekből, könyvritkaságokból - környékbeli parasztok hordták szét vagy szovjet katonák használták cigaretta papírnak. És végül jelen írás címéről. A két világháború között Bánffy Miklós megírta Erdélyi történet c. trilógiáját. A könyvek, sorrendben: Megszámláltattál....És híjjával találtattál ....Darabokra szaggattatol. Önismeretünkhöz, önbecsülésünkhöz és hibáink megismeréséhez nélkülözhetetlen olvasmány. A magyar politikai osztály, az arisztokrácia tehetségének, tehetetlenségének és tehetségtelenségének tükre e mű. Mit, hogyan és mikor ne tegyél...vagy darabokra szaggattatol.
A család mindenütt ott van, ahol van magyar történelem. Szinte földöntúli, tragikusan szép végzetük az önfeláldozás - áldozathozatal. Vérrel, ésszel vagy erővel - ahogy lehet.
A Sarkadi Városszépítő Egyesület részéről:
Szabó István