2017 október 14

 

                   

 

 

VII. Szögedi nemzet találkozó

Beharangozó :

http://szegedma.hu/hir/szeged/2017/10/hetedik-alkalommal-rendezik-meg-a-szogedi-nemzet-talalkozot.html

 

 Sajtóvisszhang :

http://szegedma.hu/hir/szeged/2017/10/a-tortenelmi-mult-a-magyarsag-osszetarto-ereje.html#more-766532

 A Magyar Szó délvidéki portál jóvoltából:

"2017. október 15.

Találkozik a szögedi nemzet
Szombaton újra együtt lesznek a Szegedről kirajzott családok leszármazottai az Alsóvárosi Ferences Kolostor és Látogatóközpontban

Bár a szegedi Alsóvárosi Ferences Kolostor és Látogatóközpontot a legtöbben a szegedi paprika történetével hozzák összefüggésbe, valójában a „szögedi nemzet” miatt is szimbolikus jelentéssel bír. Mindazok ugyanis, akik dohány-, illetve zöldségkertészetük végett kirajzottak a Tisza-parti településről, egészen a második világháborúig vissza-visszatértek az alsóvárosi búcsú idején Szegedre, a gyökereikhez. Ez a szokás a II. világháború után – annyi minden mással – kiveszett, hogy aztán jóval később a szegedi székhelyű Ötágú Síp Kulturális Egyesület kísérletet tegyen a kirajzottak leszármazottainak megszólítására. 2011-ben nem véletlenül épp a ferences kolostorban tartották meg a Szögedi Nemzet első találkozóját, s azótamindenév októberében találkozót adnak egymásnak a kirajzottak és a helybeliek. Október 14-én az érdeklődőket immár a hetedik találkozóra invitálják, melynek a délvidékiek is aktív részesei lesznek.

A szegedi Ötágú Síp Kulturális Egyesületnek nem ez az első olyan vállalkozása, amely a határon túli magyarság összefogását és az anyaországbeliekkel való kapcsolatrendszer kiépítését szorgalmazza. Emlékezetesek például azok az összejövetelek, amelyeket az egyesület a nándorfehérvári diadal évfordulójára szervezett, vagy azok az irodalmi vetélkedők, melyeket a Somogyi Könyvtárral közösen a határon túli diákok és fiatalok számára szervezett.
• Hogyan indult útjára 2011-ben ez a rendezvény, vajon a szegediek igénye vezérelte a szervezőket, vagy egy nemes és önzetlen gondolat, esetleg épp az elszármazottak utódai tartottak rá igényt? – kérdeztük Horváth István Károlynét, az Ötágú Síp Kulturális Egyesület elnökét.

Nem titkolt, ellenkezőleg hangoztatott célunk, hogy megőrizzük és elmélyítsük a kapcsolatot a szélrózsa mindenirányába települt egykori szegediek leszármazottaival. A találkozók megszervezésére – furcsa módon egy felvidéki magyar borász, Drozdik József szavai ösztönözték az egyesület tagjait, Farkas Tibort, Mihály Árpádot és Pataki Sándort, hogy továbbgondolják a felvetést. Az történt, ugyanis, hogy 2010-ben egyik megrendezett estünk vendége volt a kitűnő felvidéki /Párkány/ borász, aki szerint: jó a szegedieknek, mert olyan csodálatos embert mondhatnak magukénak mint Bálint Sándor néprajztudós, a szakrális néprajz Kálmány Lajos utáni legnagyobb alakja. Közismert, hogy Bálint dolgozta fel a szegedi kirajzás történetét, ám a borász puszta emlékeztetése továbbgondolásra sarkallt. Nem először fordul elő, hogy az ötletet, az ihletet egyesületünk „határon túli” magyar embertől kapta, ami megerősíti azt a meggyőződésünket, hogy ezt a tevékenységet érdemes folytatni. A szellemi erők körbeveszik a maradék hazát, s ettől mi is erősebbek, ötletesebbek, „okosabbak” leszünk. Ezért indult el 2011-ben ennek a találkozónak a szervezése, természetesen az „ötletgazdák” hathatós segítségével.
• Mennyire voltak sikeresek az eddigi találkozók, és az idén milyen programmal várják a Szegedre látogatókat?
– Az összejövetelek sikeresnek mondhatók, évről évre jönnek új vendégek, és sok olyan résztvevő is van, aki szinte minden évben eljön a családjával együtt. Megfelelő tudományos kutatómunkával, gyűjtéssel, információcserével igyekszünk évről évre átfogóbb képet kapni azokról a még létező településekről, amelyek a kirajzás eredményeként jöttek létre.
A 2017-es találkozó programjából kiemelkedik két délvidéki egyetemi hallgató előadása, amivel régi vágyunk teljesült: az ifjúság is bekapcsolódott a találkozó aktív résztvevői sorába. Ezenkívül elmondhatom, hogy misével indul a szinte egész napos program, melyet Gyulai Endre nyugalmazott püspök celebrál a Mátyás téri alsóvárosi ferences templomban, majd az épületegyüttesben, a kolostor nagytermében bemutatkoznak a szögedi nemzethez tartozó, a találkozón először megjelenő települések. A már emlegetett egyetemi hallgatók előadása ekkor következik. Az egyházaskéri Fehér Viktor a Szögediek az Aranka közben címmel, az udvarszállási Virág Laura pedig a Magyarság megmaradása a déli végeken címmel értekezik.
• Az évek során sikerült-e szorosabbra fűzni a szálakat a délvidékiekkel?

– A Délvidék lakói a legaktívabbak, onnan jönnek a legtöbben. A közelség mellett sokat számít az is, hogy a városhoz sokan kapcsolódnak ismerősök, barátok diákok révén, s szeretnek Szegedre jönni. Itt megjegyzem, hogy ezeket a találkozókat a városnak kellene rendezni, de erre – egyelőre – még nem került sor. Az viszont tény, hogy Szeged város Kulturális Bizottsága nem tagadta meg a támogatást tőlünk, ha erre a találkozóra kértünk forrást nem túl bőséges alapjukból.
• Néprajzi, történelmi krónikák szerint kb. mekkorára tehető a Szegedről kirajzottak száma? Hány település mondhatja el magáról, hogy ősei a szögedi nemzethez tartoznak?
– A legaktuálisabb, tényeket tartalmazó kiadványunk (Pataki Sándor: Szellemi védőhálót sző a Szögedi Nemzet) pontos adatokat tartalmaz a kirajzásokról, 155 települést sorol fel, ahová szegediek kerültek, s alapítottak a „semmi közepén” maguknak lakóhelyet, vagy csatlakoztak a már lakott helyekhez, de ez a ritkább esetekhez tartozik. Ez a kiadvány nagy haszonnal forgatható, s egyesületünk ajándékba adja a megjelenteknek, s mindenkinek, aki kéri. Nagymagyarországon ez a kirajzás 7 vármegyét érintett, s ebből csak 3 maradt országhatáron belül Trianon után. Sok éven keresztül a kirajzottak és utódaik eljöttek az alsóvárosi ferences templom búcsújára, de ez 1920 után már nem volt jellemző a fennálló viszonyok miatt. A kirajzottak számáról nincs tudomásunk, családonként sorolja fel őket sok település eredeti lakóinak krónikája. Elég szép eredménynek tartjuk, hogy hívásunkra sokan eljönnek és igénylik a következő találkozót is, aminek csak örülni tudunk."

 

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/megujulunk_de_a_bensonkben_hordozzuk_a_multunkat.php

https://hetikozelet.wordpress.com/2017/10/31/a-szogedi-nemzet-hetedik-talalkozoja/

https://hetikozelet.wordpress.com/tag/otagu-sip-kulturalis-egyesulet/

 

 

 

Emlékérem 2017

 

                

 

 v. Mihály Árpád

szobrászművész alkotása